Az újszülött anyukájának jólléte legalább olyan fontos, mint magáé az újszülötté, emiatt erről is fontos írnunk!
A kórházból hazaérkező család élete gyökeresen megváltozik. Az új kis családtag jelenléte szükségessé teszi az addigi szokások újragondolását.
Az első hat hétben, azaz a gyermekágyas időszakban alakulnak ki azok az alapok, amelyek szerint a család új működésébe kezd és ez alatt az idő alatt az édesanya szervezete regenerálódik, és fokozatosan kezdi visszanyerni szülés előtti állapotát. A hat hét végére általában a hormonszintek normalizálódnak, a szülés utáni erős vérzés megszűnik, a has kezd visszahúzódni, a gát és/vagy császárseb pedig begyógyul.
A szülés után kórházban töltött 3-5 nap alatt az édesanya és a baba is orvosi ellátásban részesülnek. A mama állapotát folyamatosan figyelik, és általában a hazatérés előtti napon kiszedik gátvarratait, ha van ilyen. Amennyiben a szülés császármetszéssel történt, a bőrt többnyire tovafutó bőrvarrattal egyesítik, a fonalat ekkor egy kicsit később szedik ki.
A kismama szervezete már a várandósság alatt is a tejelválasztásra készül. Érdemes már a kórházi napok alatt is odafigyelni a sok folyadék bevitelre, a megfelelő, természetes rostokat tartalmazó táplálkozásra.
A szülés utáni fizikai állapothoz igazított séta vagy mozgás mind-mind segíthetnek abban, hogy a kismamának mielőbb beinduljon a tejtermelése. A szoptatásról olvashattok bővebben a Gólyaváró füzetünkben és az Anyatej menüpont alatt is.
Mivel a szoptatás manapság társadalmilag általánosan elvárt, sokan szoronganak attól, vajon tényleg sikerül-e majd szoptatni újszülöttjüket. Fontos tudni, hogy a túlzott aggódás, a kimerültség és az anyaságtól való félelem is gátolják a tej termelődését, tehát minél oldottabb és kipihentebb a mama, annál nagyobb esélye van rá, hogy teje már korán meginduljon. Bár az anyatej optimális mennyiségben tartalmazza mindazokat a tápanyagokat és immunanyagokat, amikre az újszülöttnek szüksége van.
Fontos, hogy azok a mamák se legyenek elkeseredve, akik akár saját, akár babájuk betegségéből kifolyólag nem szoptathatnak, vagy egyszerűen nem indul be tejtermelődésük megfelelően.
A gyermekorvos fogja eldönteni, hogy szükség van-e tápszerre, ha igen, melyikre. Forduljatok hozzájuk ebben az esetben!
Fontos, hogy a tápszeres csecsemő anyukája is tudja magáról: attól, hogy nem melléből szoptatja kicsinyét, ő még kiváló anyuka!
Az édesanya hangulatába a szülés után nagymértékben beleszól a hirtelen hormonváltozás, a drasztikusan lecsökkent alvásmennyiségből adódó fáradtság, az alárendelődés szokatlan érzése, illetve a szülés emlékei is. A kismama ebben a kavargó lelkiállapotban a legtöbbet azzal tudja tenni, ha érzéseit őszintén bevallja magának, sőt, ezekről párjával (vagy szakemberrel) is elbeszélget, hisz sokszor a dolgok kimondása már csökkenti a belső feszültséget.
A kezdeti időszakban a pici a nap nagy részét alvással tölti. A nyugalmas órákban a mama is megpróbálhat töltődni, pihenni, bár valószínűleg nehéz megállnia, hogy ne állandóan babája mozdulatait, lélegzetét, apró jelzéseit figyelje. De mivel a gyermek a nyugtalanságot, az édesanya közelségét, sőt, minden lelki rezdülését megérzi, fontos, hogy a mama próbáljon a lehetőségekhez képest nyugodt és kiegyensúlyozott maradni, illetve a gyermek alvásidejében regenerálódni, kikapcsolni. A háztartási teendők elvégzésébe vonják be a családtagokat, hogy ez ne csak a mamára várjon.
Bevett gyakorlat, hogy a szülész szakorvos a kismamát visszarendeli egy úgynevezett “hathetes kontrollra“: ilyenkor ellenőrzi a méh méretét, illetve a méhnyak és a gátseb gyógyulását is. A gyors és komplikációmentes regenerálódás érdekében ez alatt az időszak alatt ajánlott a higiéniára nagyobb hangsúlyt fektetni és a túlzott megerőltetésektől tartózkodni. Ezalatt az idő alatt ülőfürdő és házasélet tilalom van érvényben.
A gyermekágyi depresszió
Nem szabad összekeverni a közvetlenül a szülés után megjelenő “baby blues“-zal, vagyis a gyermekágyi szomorúsággal, ami majdnem minden édesanyánál megjelenik, és pár napig lehangoltságot, ingerlékenységet és sírósságot okozhat a megváltozott élethelyzet, a hirtelen megnőtt felelősség, a kialvatlanság, az utód miatti aggódás és a hormonváltozás következtében.
A gyermekágyi depresszió általában a szülést követő 10-30. napban alakul ki, és a nők 15 százalékát érinti
A szülés utáni depressziót összefüggésbe hozzák a stresszel való megküzdési képességgel; tünetei a szomorúság, elkeseredettség, kedvetlenség, örömtelenség, étvágytalanság, alvászavarok, ingerlékenység, értéktelenség, önvád és önértékelési zavarok, melyek a napi szintű tevékenységek, illetve az csecsemőgondozás rovására is mehetnek. Mivel az édesanyák többségének nincsenek konkrét információi a témáról, sokan még közvetlen környezetük előtt is megpróbálják titkolni érzéseiket (hisz a szembesülés még inkább fokozná bűntudatukat). Éppen ezért fontos, ha bárki hasonlókat észlelne magán kérjen segítséget orvosától vagy védőnőjétől!
Pátyi Védőnői Szolgálat 